PSMA-radiolingandum-terápia (PRTL) mintájára fejlesztett célzott teranosztikai megközelítés nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére
A projekt háttere és motivációja
Napjainkban a tüdőrákos megbetegedések okozta halálok számát világszerte vezeti a nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC), a tüdőrákos esetek többségét (kb. 85%) ez a fajta daganattípus teszi ki. A betegség kezelése során a fő klinikai problémát a daganat heterogenitása, illetve a jelenlegi célzott terápiákkal (EGFR vagy KRAS-gátlók) szemben gyorsan kialakuló rezisztencia teszi ki. A modern onkológia egyik legjelentősebb és leginnovatívabb ága, a teranosztika, amely a diagnosztikát és a terápiát egyetlen célzott molekula segítségével ötvözi. A koncepció sikere a prosztatarák kezelésében (PSMA-radioligandum-terápia - PRLT) már bizonyítást nyert. Jelen kutatás célja egy olyan elméleti modell kidolgozása volt, mely a PRLT sikerének mintájára a teranosztikai logikát ülteti át a heterogén NSCLC kezelésére.
A pályázatban bemutatott B7-H3-célzott radioligandum-konjugátum (B7-H3-RLC) egy négy fő egységből felépülő moduláris rendszer:
- A célpont (B7-H3): Egy olyan fehérje, amely a nem-kissejtes tüdőrákos esetek jelentős százalékában jelen van, viszont egészséges szövetekben szinte egyáltalán nem.
- A célzó egység (sdAb): Egy mindössze ~15 kDa méretű kisméretű antitest, ami a nagy monoklonális antitestekkel szemben gyorsabban és mélyebben képes behatolni a tömör daganatokba.
- A vesevédő linker (GFK linker): Egy Gly-Phe-Lys linker, amely a radiofarmakonban a célzó egységet, és a kelátor-izotóp komplexet köti össze. A radiofarmakon vesébe való érése után a kefeszegély enzimjei felbontják ezt a linkert, így biztosan gátolva az izotóp visszaszívódását.
- Az izotópok és a hordozó (DOTA,177Lu és 68Ga): A DOTA kelátor lehetővé teszi, hogy a diagnosztikai 68Ga izotópot kicseréljük 177Lu terápiás izotópra.
Ez az elméleti modell képes lehet áthidalni a tumorheterogenitás okozta klinikai zsákutcákat, miközben a tudatos vesevédelemmel maximalizálja a betegek biztonságát. A pályázó jövőben a kutatásait a Debreceni Egyetem laboratóriumaiban szeretné folytatni, ahol a radiofarmakon in vitro tesztelésével is közelebb juthat egy olyan kezeléshez, ami emberek millióinak nyújtana esélyt abban a harcban, amiben eddig a tüdőrák állt nyerésre.