A benzokain egy helyi érzéstelenítő, mely az izgatott membránok nátriumcsatornáján keresztüli nátriumion beáramlást és az idegi impulzusok terjedését blokkolva, képes helyi fájdalomcsillapító hatást kifejteni. Azonban rossz vízoldékonysága korlátozza a helyi hatású készítményekben való felhasználását, melyet ciklodextrinnel történő zárványkomplex képzés révén növelhetünk (1). A ciklodextrinek széles körben alkalmazott segédanyagok a gyógyszeriparban a lipofil molekulák vízoldékonyságának, ezáltal biohasznosíthatóságának növelésére, a kellemetlen ízek elfedésére, valamint a stabilitás növelésre (2). Mindemellett polimer származékaik génterápiában való, valamint különböző lipid tárolási betegségek kezelésében, önálló aktív hatóanyagként való alkalmazásuk intenzíven kutatott terület. A Formulae Normales VII., azaz a Szabványos Vényminták hetedik kiadásában hivatalos és előszeretettel alkalmazott gyógyszerkészítmény volt a benzokain tartalmú Suspensio anaesthetica, mely a szájüreg-, garat- és nyelőcső gyulladás tünetei kezelésének terápiájában alkalmaztak.  Napjainkban a szuszpenziót a gyógyszertárakban már kevésbé készítik, így a bukkális tapaszok megoldást jelenthetnek a fent említett tünetek kezelésére. A bukkális tapaszok valamilyen polimer alapú, vékony filmrétegek, amelyek az alkalmazás helyén rövid idő alatt feloldódnak, ezáltal a hatóanyag rövid időn belül kioldódik a gyógyszerformából és felszívódik a szájnyálkahártyán (3). A tapaszok alkalmazásával kényelmesebbé és higiénikusabbá tehetjük a szájüregi fertőzések kezelését, a kenőcsökkel és különféle ecsetelőkkel szemben. A kutatómunka célja a benzokain vízoldékonyságának, ezáltal biológiai hasznosíthatóságának növelése ciklodextrin alkalmazásával. Mindemellett pedig innovatív gyógyszerforma fejlesztése és vizsgálata, mellyel kényelmesebbé tehető a szájüregi fertőzek kezelése, ezzel is növelve a beteg együttműködést. A projekt során úgynevezett zárványkomplexeket formulált a pályázó, 2-hidroxi-propil-béta ciklodextrin (HPBCD) alkalmazásával. Első lépésként a komplex sztöchiometriáját fázisoldékonyság vizsgálattal határozta meg. A komplexeket jellemezte méreteloszlásuk és zéta-potenciáljuk alapján, melyekből a stabilitásukat lehet előre jósolni, valamint morfológiájukat pásztázó elektronmikroszkóppal (Scanning Electron Microscope, SEM) vizsgáljuk. A bukkális tapaszok formulálása oldószer elpárologtatásos módszerrel történt, mely során Mowiol 4-88 típusú filmképző polimert és polietilén-glikol 400-at (PEG400) alkalmazott lágyítóként. A formulációk vagy hatóanyag nélküliek, vagy hatóanyag, azaz benzokain-HPBCD (BZCD) komplex tartalmúak. Az előállított tapaszokat ezt követően fizikai és mechanikai tulajdonságaik alapján jellemezte. A fizikai tulajdonságok során a tapaszok tömegét, vastagságát és oldhatóságát vizsgálta, míg mechanikai tulajdonságok esetén Brookfield CT3 textúra analizátorral a szakítószilárdságukat, melyből nyúlási százalékot és rugalmasságot számolt. A projekt több szinten hordoz innovációt, amelyek a gyógyszertechnológia, formulafejlesztés és betegcentrikus terápiás megközelítés területén jelentkeznek. Ilyen például egy jól bevált hatóanyag vízoldékonyságának növelése, valamint a zárványkomplexek jellemzése modern analitikai módszerekkel. Mindezek mellett egy innovatív gyógyszerforma fejlesztése, mely kényelmesebb, higiénikusabb és pontosabb adagolást tesz lehetővé, növelve ezzel a betegek együttműködését. A projekt tehát nemcsak tudományos szempontból jelent előrelépést, hanem gazdasági és társadalmi szinten is kézzelfogható előnyöket kínál, különösen a betegbarát gyógyszerformák fejlesztése révén. Gazdasági hatása például a költséghatékonyság, hiszen egy ilyen tapasz hosszabb eltarthatósága révén csökkenti gyógyszerfelhasználást a rövidebb ideig eltartható szuszpenziókkal szemben. Társadalmi hatása pedig a beteg együttműködés javítása, valamint az egészségmegőrzés támogatása. Összefoglalva, a pályázó a kutatás során sikeresen növelte a benzokain  vízoldékonyságát ciklodextrinnel történő zárványkomplex formulálásával. A komplexek nanoméretűek, monodiszperz eloszlásúak és zéta-potenciáljuk alapján stabil rendszereknek tekinthetőek. A laboratóriumi méretben formulált bukkális tapaszok könnyűek és vékonyak, tehát alkalmazásuk nem okoz majd diszkomfort érzetet.  Mindemellett mechanikailag ellenállóak, nem könnyen szakíthatóak, azonban hamar feloldódnak, mely szintén az alkalmazásukat könnyíti majd meg. További tervei között szerepel az anyagok, valamint a formulált tapaszok citotoxicitásának, valamint permeabilitásának vizsgálata humán, bukkális epitél sejtvonalon, valamint a léptéknövelés kidolgozása.