A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás a vízgazdálkodás terén is változtatásra készteti a városfejlesztési gondolkodást. „Szivacsváros”, „esőkertek”, klímajavító, ún. kék-zöld beruházások: ezek az új gondolkodás kísérletei. A felszíni vizek leáramlását lassító, vagy összegyűjtő és a vizet felhasználó megoldások sikere azonban elengedhetetlen egy nagyon részletes terepi vizsgálat nélkül. Ennek keretében lefektetésre került egy általánosítható, innovatív módszertani megoldási menetrend.

Az Interreg Europe - CoFarm4Cities projekt keretében Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata 2023 és 2026 között egy földhasználati modellt dolgozott ki és valósít meg a kerület peremén fekvő Csúcshegy K-i lejtőjén. A program távlati célja a városi gazdálkodás ösztönzése, illetve egy olyan farm kialakítása, amely fenntartható, körkörös gazdasági modellen alapul. Jelen projekt a hegyoldal mintegy 20 hektáros területe felszíni vízlefolyásának részleteit tisztázza. A cél egy reménybeli természetes vízbázis megtalálása volt, amely a farmtól magasabban fekvő terület felszínén leáramló, és adott zónákban összegyűlő vízmennyiségéből áll. A farm területén elhelyezett 35 köbméteres föld alatti tartályt időszakosan megtöltő víz fedezhetné az ott felmerülő öntöző- és kommunális vízszükségletet. Alaplépésként szükséges volt a kérdéses vízgyűjtő terület nagy felbontású légi felvételezése képi és LiDAR szkenneres módszerrel.

Az adatállományból fotogrammetriai szoftverrel (DJI Terra) nagy felbontású ortofotó, illetve mikrodomborzati réteg készült. Következő lépésként az elkészült alaprétegek térinformatikai elemzése történt meg. A QGIS 3.44 program megfelelő algoritmusaival (SAGA) több szűrési fázison keresztül kirajzolódott a terület karakteres és jól értelmezhető felszíni csapadéklevezető rendszere. A rendszer részvízgyűjtőinek kijelölése, azok méretezése ezután vált lehetségessé. A mérnöki tervezéshez szükséges hidrológiai számítások alapját a részvízgyűjtők területének ismerete, a megfelelő csapadékintenzitási és lefolyási adatok, valamint a klimatikus szorzók jelentik. Hét felszíni pontra került kiszámításra az éves visszatérési idejű mértékadó vízmennyiség. Nem a műszaki tervezéshez szükséges 4 vagy 10 éves visszatérési idővel, hanem a mezőgazdasági szempontból értelmezhetőbb éves előfordulással történt a tervezés.

A számítások igazolására egy vízmennyiségkövető akna épült ki az egyik meghatározó terepponton. A módszer így válhat igazán a gyakorlatban is működőképessé. A munka az Interreg Europe - CoFarm4Cities projekt keretében Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, az Óbudai Egyetem RKK környezetmérnöki képzése és a BMSZC Petrik Technikum együttműködéseként valósult meg. A fenntarthatósági szempontok alapján létrejött közösségi mintafarm természetes vízellátása a projekt eredményei által válik megvalósíthatóvá.