Világszerte több milliárd ember él látássérüléssel, és számukra a mindennapi közlekedés komoly kihívást jelent. A hagyományos fehér bot, bár alapvető eszköz a független mozgáshoz, csak a talajszintű akadályokat érzékeli, és gyakran nem jelzi a fej- és térdmagasságú objektumokat, mint például a faágakat, a padok szélét vagy egyéb kiemelkedő akadályokat. Ez a hiányosság nemcsak kényelmetlenséget okoz, hanem közvetlen balesetveszélyt is jelent, és a felhasználók jelentős része változtatja meg közlekedési szokásait emiatt.

A modern okos segédeszközök, mint az ultrahangos vagy mesterséges intelligenciával kiegészített eszközök, képesek a fejmagasságú akadályok érzékelésére, azonban magas áruk és a használatukhoz szükséges tréning miatt sok felhasználó számára elérhetetlenek. A projekt célja ezért egy olcsó, moduláris akadályérzékelő rendszer létrehozása, amely bármely meglévő vezetőbotra rögzíthető, megtartva a megszokott kezelhetőséget és érzetet, miközben jelentősen növeli a biztonságot.

A prototípus két ultrahangos szenzort használ: az egyik vízszintesen, a másik körülbelül 10 fokkal felfelé döntve figyeli a környezetet. Ez a felállás lehetővé teszi a fej- és térdmagasságú akadályok észlelését, a szenzorok váltott működése és a mérések átlagolása pedig minimalizálja a hibákat és növeli a megbízhatóságot. Az Arduino Uno mikrokontroller feldolgozza a szenzoradatokat, meghatározza a legközelebbi akadályt, és ennek megfelelő visszajelzést ad a felhasználónak. A visszajelzés intenzitása arányos az akadály közelségével: a nagyobb veszély gyorsabb és intenzívebb jelet generál, ami ösztönösen segíti a biztonságos reakciót. A prototípusban hangjelzés (piezo buzzer) demonstrálja a működést, de a végleges rendszer rezgőmotorral biztosít majd diszkrét, könnyen érzékelhető visszajelzést.

A rendszer energiaellátása akkumulátorról történik, a becsült fogyasztás lehetővé teszi az akár egész napos használatot, miközben a készülék könnyű és hordozható marad. A moduláris kialakítás lehetővé teszi, hogy a felhasználók megtartsák a megszokott botjukat, így csökkentve a tanulási időt és a pszichológiai ellenállást, amely a teljes okosbot-cserével járna. Hosszú távon a moduláris egység más hordható formákban, például karra rögzíthető változatban is alkalmazható, ami különösen azoknak hasznos, akik később vesztették el látásukat, és a fehér bot használata társadalmi stigmát hordozhat számukra.

A projekt társadalmi hatása abban rejlik, hogy a rendszer növeli a látássérültek önállóságát, csökkenti a sérülések és balesetek kockázatát, valamint hozzájárul a társadalmi inklúziójukhoz. A mindennapi városi közlekedésben, rehabilitációs központokban, vagy akár a nyílt terepen történő mozgás során egyaránt használható. Az üzleti modell tekintetében a célcsoportot a vezetőbotot használó látássérült felnőttek jelentik. A becsült fogyasztói ár 10–20 ezer forint között mozog, így az eszköz széles kör számára elérhetővé válhat. Az értékesítés online felületeken, valamint látássérülteket támogató nonprofit szervezeteken és rehabilitációs központokon keresztül történhet. Összességében a moduláris akadályérzékelő rendszer egy megfizethető, könnyen használható és biztonságos megoldást kínál a látássérültek mobilitásának javítására, illetve a mindennapi életben jelentkező akadályok és kockázatok hatékony csökkentésére.