• Genomkarbantartó fehérjék szerepe a sejtes stresszválaszban

Surányi Tamara

Dabasi Táncsics Mihály Gimnázium

Konzulensek:
Hádáné Fehértói Lívia
Kozekné Rizmajer Erzsébet

Genomkarbantartó fehérjék szerepe a sejtes stresszválaszban

2022-ben közel 9,7 millió ember halt meg rákban világszerte, ami naponta nagyjából 27 000 áldozatot jelent. A kemoterápia az egyik legszélesebb körben alkalmazott kezelés, mégis rendszeresen kudarcot vall: a daganatsejtek alkalmazkodnak, és rezisztenssé válnak. Ez nem véletlen mutáció, hanem egy aktív, sejt szintű túlélési stratégia.

Tamara kutatócsoportjának vizsgálatainak középpontjában a hSSB1 fehérje áll, amelyet korábban kizárólag DNS-hibajavítóként ismertek. Bemutatta és megerősítette kísérleteivel, hogy ez a fehérje kettős szerepet játszik: stressz hatására elhagyja a sejtmagot, és a citoplazmában a daganatsejtek rezisztenciájáért részben felelős úgynevezett stresszgranulumokhoz kapcsolódik. A kísérletekkel igazolta, hogy a nem daganatos RPE-1 sejtek másképp reagálnak a hSSB1 fehérje funkciójának kiesésére, mint a daganatos sejtek. A pályázó a nem daganatos sejtek stresszre adott reakcióját vizsgálta. A daganatos és nem daganatos sejtvonalak eltérő SSB1 és SG válasz mintázatot mutatnak, ez szelektív stressz szenzitizálás indikációja lehet.

A hSSB1 egy eddig teljesen kiaknázatlan terápiás célpont volt, ezért a pályázó célul tűzte ki a benne rejlő potenciál feltárását. A fehérje daganatsejtekben megváltozott viselkedésének célba vételével – anélkül, hogy DNS-javító funkcióját érintenénk – az eredmény egy hatékonyabb kezelés lehet kisebb dózisban, kevesebb mellékhatással és jobb életminőséggel, mindezt akár a már meglévő kemoterápiás szerek felhasználásával.

Tamara kutatása humán sejtkultúrán alapul, és két egymást kiegészítő módszert alkalmaz: sejt-életképességi méréseket a stressztűrés számszerűsítésére, valamint fluoreszcens mikroszkópiát a fehérje sejten belüli viselkedésének vizsgálatára. Az eredmények alapján a célzott gátlás stratégiája megerősítést nyert.

A mechanizmust eddig sejtkultúrás szinten igazolták, viszont a pályázó hosszútávú tervei között is szerepel a hSSB1 citoplazmatikus kölcsönhatásait blokkoló vegyületek azonosítása nagy áteresztőképességű rendszerek segítségével, majd használatban lévő kemoterápiás szerekkel való kombinált alkalmazásuk.