A termoakusztikus motor – melynek alapja a pályázó esetében egy kémcső – alapvetően egy hagyományos Stirling motorra hasonlít legjobban, de eltérések a felépítésben és a működésben is fellelhetők.
Annak érdekében, hogy a mechanikai vagy elektromos energiatermelés elinduljon, egy hőforrás szükséges. Az eddigi megfigyelések és mérések alapján a következő kutatási kérdések vetődnek fel:
A termoakusztikus motort egy hideg és egy meleg tartály építi fel, egy hűtési ponttal. A motor meghajtása érdekében, fel kell melegíteni az egyik végét, hogy elérjük a minimális hőmérsékletkülönbséget a motorban, amivel megkezdi a működést. Ebből a hőenergiából lesz mozgási – pontosabban itt rezgési – energia, mivel a hőmérsékletkülönbség hatására nyomáshullámok jönnek létre. Ezáltal bizonyos esetben egy erős hang keletkezik.
A rendszert egy könnyen mozgó, de jól záró dugattyúval kiegészítve meghajthatunk egy lendkereket is. Vagy az előbbiekben leirtak szerint, vagy pedig közvetlenül a hangot felhasználva indukált feszültséget és áramot lehet létrehozni.